Arannyal felérő ezüst a XV. Szélmező Nemzetközi Bojlis Kupán
Tizenötödik alkalommal rendezték meg a Szélmező Nemzetközi Bojlis Kupát, ahol cseh és nívós magyar csapatok csaptak össze a 37 fokos kánikulában.
A tavalyi szélmezői versenyünkön még nagyon rutintalanok voltunk, nagy hibákat követtünk el, szerencsénk sem volt a sorsolásnál, ráadásul az utolsó pillanatban lecsúsztunk szektorunk harmadik helyéről is. Idén viszont azzal a nem titkolt céllal érkeztünk, hogy revansot vegyünk, és kupával távozzunk erről a megmérettetésről is. Külön izgatottságra adott okot számomra, hogy végre kipróbálhattam az iCell Pro 280 Ah LiFePo4 akkumulátorát, mellyel végig „nyélgázon” közlekedtem, ennek ellenére a verseny végén még 70%-on állt az akksi töltöttségi szintje. A cikk végén olvashatjátok, mennyi hal megfogására volt elég ez a 30%-os igénybevétel.
Szokásunkhoz híven mi voltunk az első helyszínre érkező csapat; már egy nappal a verseny kezdete előtt megérkeztünk csapattársammal, Ács Csabival a „Tőzegre”, hogy reggel kipihenten vágjunk neki a versenynek. Az esemény a szokásos helyhúzással kezdődött, ahol ismét balszerencsések voltunk, ugyanis ugyanarra a helyre sorsoltunk, ahol tavaly ültünk, nem sok sikerrel. Amikor megláttuk a 2-es számot a feles pohár alján, nem akartunk hinni a szemünknek. A nem túl fényes kilátásokat az is tetézte, hogy szektorunk favoritnak tartott helyére ugyanaz a csapat húzott, akik tavaly onnan elsöprő sikert arattak. Iszonyatosan ügyes, rutinos horgászok, akiknél jobban talán senki nem ismeri a tavat. Így tehát borítékolható volt, hogy esélyünk sincs a szektorunk megnyerésére, ezáltal az összesített helyezés elérésére sem, lévén itt a szektorok győztesei adják az abszolút négy helyezettet.
A kezdeti csalódottság helyét viszont hamar átvette a bizonyítási vágy, hiszen lehetőséget kaptunk a sorstól, hogy a tavalyi hibáinkat kijavítsuk ugyanazon az álláson, ugyanolyan körülmények között. Mivel a tó közepén helyezkedett el a helyünk, balról és jobbról is körülvettek minket a csapatok. Ez azért jelentett különösen nagy kihívást, mert nem volt etetési limit, és a mag használata is engedélyezett volt.
Hatalmas szél nehezítette meg a csapatok dolgát a start pillanatában, szerencsére helyet keresnünk nem kellett, egyből célirányosan bejuttattuk szerelékeinket a megálmodott helyekre. Csali választási stratégiaként kettéosztottuk a pályát, Csabi bal oldalt a Csilivel, én pedig jobb oldalt a Natúrral pecáztam. Az első kapásra nem kellett sokat várni, háromnegyed óra elteltével már füstölt is a Csilivel csalizott bot orsója. Az esti mérlegelésnél már három halnál jártunk; ám ezt a jó kezdést idén kivétel nélkül az összes versenyünkön teljesítettük, mégsem mindig lett siker a vége.
Etetés gyanánt pár marék bojlit, és egy mini kanál extra magmixet szórtunk, ami a következő összetevőkből állt:
Csalizás terén különböző variációkkal indítottunk, egy szem 24 mm-es Balansz bojlitól kezdve a Spinner Rigen felkínált Lebegő bojlin át a hóember csalikombinációig. Mivel a versenybe a 3 kg feletti pontyok és amurok számítottak bele, igyekeztünk elkerülni a nem mérhető példányok támadását, amivel tavaly nagyon meggyűlt a bajunk.
Érdekes megfigyelés volt, hogy mivel minimális magot szórtunk, nem húztuk magunkra a kisebb példányokat, és a Spinner Rig-es szerelékek alig-alig adtak halat. Erre ráeszmélve az első két nap után teljesen ráálltunk a legegyszerűbb megoldásra, egy Kombi Rig-en felkínált Balansz csalizóbojlira. Ez a Korda Krank X horogból kötött előke az elmúlt években rengeteg sikert hozott már számunkra. Alkotóelemei egy 25 lb-s krimpelt Boom zsinór, melyhez Korda Supernatural 25 lb előkezsinórt kötünk. A kötésre ólompaszta kerül, majd ezt lezsugorcsövezzük, így nem fog a pasztánk fárasztáskor lejönni, illetve felragadni sem az előkénk lerakáskor, vagy dobáskor. Bár indokolatlannak tűnhet, de egy Kicker és szilikoncső segítségével tehetjük még tökéletesebbé Krank horgunkat.
Ezzel csodásan le tudtunk szelektálni, ráadásul szokás szerint a Natúr Balansz bojlira beugrottak az amurok is, köztük egy 10 kilogramm feletti is, mely nagyot dobott az összfogásunkon.
Nagyon szépen haladtunk folyamatosan, a mérlegelések reggel, illetve este történtek. Minden egyes alkalommal legalább két halat tudtunk beméretni, ami nagyon stabil teljesítménynek bizonyult szektorunkban. Az utolsó éjszakába úgy mentünk bele, hogy lehet, hogy az erőfeszítéseink mit sem fognak érni. A legnagyobb küzdelmet a szomszédunkkal vívtuk; ez a szektorcsata mag vs. bojli párharc volt, ahol végül a tudatos pontyhorgászat diadalmaskodott a tonnaszámra beöntött maggal való horgászat ellen. Az utolsó este olyan szinten be tudtuk állítani a halat bojlis etetésünkre, hogy hajnal 5 órára rendkívüli mérlegelést kellett kérnünk, ugyanis mind a hat mérlegelőnk megtelt. Ezt követte még a reggeli, és déli utolsó mérlegelés, melyeknél újabb csodás pontyokkal tudtunk feliratkozni.
Végül 166.44 kg-os összfogással, 195.78 ponttal másodikak lettünk szektorunkban, kimaxoltuk a helyet és helyzetet. Viszonyítás képpen, a tavalyi évben 59.48 kg-al, 68.34 ponttal közel voltunk a szektor harmadik helyezéshez. Nagyon büszkék vagyunk erre az eredményre, hiszen egy nagy sakkjátszmát sikerült mattal zárnunk a más felfogásban horgászó szomszéd csapattal szemben, és feltenni azt a bizonyos pontot az i-re az utolsó éjszakán nyújtott teljesítményünkkel.
Köszönjük szépen mindenkinek a szurkolást, a rengeteg látogatást, minden kedvességet, amit a verseny alatt kaptunk Tőletek, nagyon hálásak vagyunk érte!
Üdvözlettel,
Péteri Dániel
